Egymillió cikk csak nem tévedhet: íme az eddigi legátfogóbb SEO-tapasztalatok!
A múltban számtalan tanulmány napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy a keresőoptimalizálás kapcsán melyek a leghatékonyabb és legjobb módszerek. A valóságban azonban minden egyes ilyen tanulmány részrehajló eredményekkel rendelkezik. Emiatt örvendetes tény, hogy a Moz.com és a Buzzsummo weboldalak nemrégiben több mint 1 millió cikket elemeztek ki teljes egészében független, egységes elvek alapján, méghozzá azok tartalmi, megosztási, illetve linkelési adatait tekintve. Ennek köszönhetően megszületett egy olyan átfogó és objektív tanulmány, amilyen még soha nem készült a SEO-tapasztalatok témakörében.
Megdöbbentő eredmények
Az eredmények alapján megszületett tanulmány egyik leginkább megdöbbentő megállapítása az volt, hogy a világhálón felbukkanó, illetve nyilvánosságra kerülő tartalmak egy jelentős részét soha, senki sem linkeli, sőt mi több, gyakran egy megosztást sem kapnak. Ez főként annak köszönhető, mert napi szinten felbecsülhetetlen mennyiségű friss tartalom kerül fel a világhálóra – már Magyarországon belül is követhetetlen mennyiségről van szó, nemhogy globálisan –, amelyeket lehetetlen mind egy szálig nyomon követni.
A tanulmány szerzői ezen felül úgy vélik, hogy rengeteg tartalom azért sem kap megosztást, illetve linkelést, mert a nagyobb weboldalak kivételével gyakran csak gyenge minőségű tartalmak bukkannak fel az interneten, amelyek értelemszerűen nem kapnak nagy nyilvánosságot, és nem kapnak megosztást. Csípősebb megfogalmazással élve a interneten publikáló emberek jelentős része olyan cikkek publikálására fordítja szabadidejét, amelyek vagy nem felelnek meg a minőségi tartalom legalapvetőbb szabályainak, vagy csak egyszerűen senkit sem érdekelnek, éppen ezért nem is osztja meg őket senki.
Az internetre felkerülő cikkek a megosztások tükrében
A példaértékűen átfogó tanulmány és kutatás számtalan érdekes dologra világított rá az internetre felkerülő cikkek kapcsán. A szerzők így véletlenszerűen kiválasztottak a vizsgálatok során 100 ezer cikket, amiből kiderült, hogy az ilyen cikkek fele általánosságban kettőnél is kevesebb Facebook megosztást, vagy lájkot kap a felhasználóktól, vagyis minden második cikk alig néhány embert érdekel. Ennél is meglepőbb, hogy a cikkek több mint háromnegyede semmiféle külső linket vagy megosztást sem kap, ami vagy arra utal, hogy az adott tartalmak rendkívül gyengének tekinthetők, vagy a szerzők nem fektetnek energiát az írások népszerűsítésére.
A vizsgált cikkmennyiségből a kutatók kiválasztottak továbbá 750 ezer cikket szintén a véletlenszerűség eszközével. Ezekben az volt a közös, hogy mindegyik jó közösségi médiamegosztást kapott. Ezek kapcsán meglepő lehet, de ezeknek a cikkeknek a fele – tehát mintegy 375 ezer írás –, egyáltalán nem kapott semmiféle külső linket sem, vagyis kijelenthető, hogy bár rengeteg cikk népszerű, ezek mégsem könnyen szereznek valamiért linkeket és ezáltal besorolási értéket az adott oldalnak.
A szakértők bebizonyították továbbá, hogy teljesen irreális eloszlást mutatnak a linkek és a megosztások. Akadnak ugyan kiemelkedően nagy megosztási aránnyal rendelkező cikkek, de többségük alig kap megosztást vagy linket. Egy százezres, véletlenszerűen kiválasztott mintavételezést tekintve az írások háromnegyede nem rendelkezett külső linkkel, legfeljebb egy közösségi oldalon történt megosztást kaptak. Meglepő továbbá, hogy 750 ezer cikk alapján semmiféle korreláció nem volt az egyes megosztások és linkek között, vagyis az emberek általában mást osztanak meg és mást linkelnek, ugyanazzal a cikkel nem teszik kétszer ugyanazt.
A tartalmi követelmények
A kutatásból kiderült, hogy léteznek azért tipikusan olyan tartalmak is, amelyek jellemzően nagyon magas linkelési és megosztási arányt, illetve értékeket érnek el. Ezek általában a különféle, éles véleményt formáló vagy leíró újságírói glosszák, valamint a különféle kutatási anyagok, amelyeket nagyon kedvelnek az emberek. Ezek mind a megosztás, mind a linkelés tekintetében rendszeresen jól szerepeltek a tartalom minőségétől függetlenül.
A megvizsgált cikkeknek ezen felül több mint 85 százaléka kevesebb, mint 1000 szó hosszúsággal rendelkezik, márpedig a vizsgált adatok alapján az ilyen hosszúságú írások kapják a legtöbb megosztást és a legjobb linkelést. Ebből az következik, hogy vagy nagyon sokan még mindig karakterszámra és megrendelésre dolgoznak, vagy az újságírók egyszerűen figyelmen kívül hagyják a tényszerű írásmódot, illetve túl lusták megfelelő hosszúságú cikket írni.
A cikkek vizsgálata során kiderült továbbá, hogy az adott tartalom formája is rendkívül fontos. Nagyon sok megosztást kapnak például a különféle videós tartalmak, de jellemzően sikeresek a kvízek és a nyereményjátékok is, de ezek valamiért linkeket szinte egyáltalán nem kapnak.
Az adatok alapján kiemelkedően sok megosztást kapnak azok a tartalmak és cikkek, amelyek listajelleggel készülnek, ezek ugyanis az átláthatóság szempontjából a legszerencsésebbek. Ilyenek például az „5 legjobb hajápolási tipp” vagy az „5+1 legjobb módszer elhízás ellen” témájú, illetve című írások, amelyek főként videós tartalommal kiegészülve nagyon sikeresek. Ezek jellemzően nagyon sok megosztást kapnak, sőt nagyon sok linket is szereznek maguknak.
