Jó a hírlevél, mégsem kattintanak? Ezek állhatnak a háttérben!

Látszólag minden rendben: tökéletes a weboldal, a landing page, csodás a hírlevél, ki is lett küldve vagy több ezer helyre, de az emberek mégsem kattintanak, vagy nem olyan mértékben, mint kellene. Ismerős a szituáció? Bizonyára sokaknak az, de aggodalomra semmi ok. Illetve van, hiszen a háttérben valamiféle probléma húzódik meg, azonban hogy mégis miről van szó, azt nekünk kell megtalálnunk. Mi azonban segítünk benne, így összegyűjtöttünk néhány olyan lehetséges problémát, ami előidézheti, hogy a hírlevélnek túl alacsony az átkattintási aránya. Lássuk most ezeket!

Hová kell kattintani?

A legtöbb esetben a problémát meglepő módon valóban nem a tartalom és a körítés adja, hanem olyan alapvető ökörhiba, hogy a felhasználók, az olvasók egyszerűen nem tudják, hogy pontosan hová is kellene kattintaniuk. Sokan elrejtik a szövegben a linket, vagy nem hívják fel rá kellőképpen a figyelmet – gyakoribb hiba, mint gondolnánk –, sőt mi több, az olvasó, ha meg is találja, egyszerűen nem érti majd, hogy milyen előnye is származhat abból, ha kattint. Ami itt alapszabály, hogy mindig füllentsünk egy kicsit. Ha például hasznos tanácsokat akarunk eladni, akkor ne azt írjuk a link szövegének, hogy HASZNOS TANÁCSOK ITT, hanem például azt, hogy SZEREZZ PÉNZT MÉG MA! Ezzel bizonyára sokkal többen kattintanak majd.

Ne az olvasó találja ki, te mit akarsz!

A hírlevélben egyértelműnek kell lenni, és ez nemcsak a tartalom tekintetében igaz, hanem arra vonatkozóan is, hogy pontosan hová és mire is kattintson. Ne tegyünk éppen ezért több linket egy hírlevélbe, csak azt az egyet, amihez az adott hírlevél a lehető legszorosabban kapcsolódik, mert ha valakit rossz helyre viszünk, akkor azzal máris elveszítettünk egy értékes felhasználót.

Kelts bizalmat az olvasóban!

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az emberek többsége a tonnányi spam miatt teljesen bizalmatlan a hírlevelekkel szemben, hiszen nem tudja, nem tudhatja, hogy kattintás után mi várja majd. Valóban az, amit ígérünk neki? Netán egy csúnya vírus? A bizalom építése nyilván nem a hírlevelekkel kezdődik, és nem is elég egyetlen hírlevél ahhoz, hogy ez kialakuljon, azonban ha felhívjuk a figyelmét arra, hogy mi vár rá, kik vagyunk, mit akarunk és mit adunk, és ha érthetően kommunikáljuk azt, hogy mi fog történni a kattintás után, akkor azzal nagyobb sikerre számíthatunk. Persze az más kérdés, hogy ezt miként tudjuk belefűzni a hírlevél eléggé korlátozott szövegmennyiségébe, hiszen ismert tény: az emberek még mindig gyűlölnek olvasni. Pláne hírlevelet.

Figyelj oda a nyelvezetre!

Töltsd le most! Kattints ide azonnal! Ismerős? Már-már egyfajta védekező reakció alakult ki bennünk, hogy ha ilyen felszólítással támadnak ránk, akkor azonnal be is csukjuk a böngészőablakot, szóval ne próbálkozz ilyesmivel, mert nem éri meg. Inkább a link szövegével próbálj meg arra utalni, ami a kattintás után vár az olvasóra. Például: OLVASD EL INGYEN AZ ELSŐ TÍZ OLDALT! vagy PRBÓDÁLD KI MOST 10 NAPIG INGYEN! Máris más hatást kelt, nem igaz?

A színek pszichológiája

Sokan szkeptikusak ez ügyben, pedig nagyon sok tanulmány és gyakorlati elemzés is bebizonyította már, hogy a hírlevél színeinek a megválasztása mennyire fontos ahhoz, hogy a lehető legtöbb embert csábítsunk az olvasásra és az átkattintásra. Példának okáért a nők állítólag nem szeretik a szürkét, a barnát vagy a narancssárgát, ellenben imádják a kéket, a lilát és a zöldet. A férfiak ezzel szemben a lila, a narancssárga és a barna színeket gyűlölik, miközben szívesebben látnak a képernyőn kék, zöld és fekete színeket. A barna és a narancs tehát nem jó választás, de a kékkel bármikor nyerők lehetünk.

Most mégis kinek szólt a hírlevél?

Nyilván lehetetlenség előre és pontosan meghatározni, hogy a címlistán kik kaptak helyet, azt azonban tudnunk kell, hogy kinek is szeretnénk címezni elsődlegesen hírlevelünket. Ez nyilvánvaló, hiszen minden termék vagy szolgáltatás szól valakinek vagy valakiknek. Ha ezt felderítetted, akkor nagyon fontos, hogy ehhez igazítsd a hírleveledet is, hiszen hiába akarsz rollert eladni egy nyugdíjasnak, vagy gyógycipőt tinédzsereknek, ha egyszer nem ők a célközönség.

Jó helyen van az a link?

A hírlevél rossz átkattintási arányát a link rossz elhelyezkedése is előidézheti. Sokan úgy vélik, hogy minél előrébb teszik a linket, annál többen kattintanak majd rá. Ezzel csak egyetlen probléma van: ha mindjárt a levél elejére teszünk egy linket, lehetetlenség lesz megfelelően elmagyarázni benne, hogy pontosan mit is akarsz tőle, mi történik majd a kattintás után és így tovább. A link helye tehát nem akkor jó, ha minél előrébb van, hanem akkor, ha minél jobb, tömörebb és közérthetőbb szöveg előzi meg.

Szerintem a szöveged sem jó!

Ha a hírlevél szövege eredendően rossz, vagy nem érdekes, esetleg tele van helyesírási és nyelvtani hibával, akkor az olvasóid úgy kapásból 90 százalékát rögtön el is veszítetted, vagyis senki sem fog eljutni a linkig. Lehet benne bármilyen látványos gomb, lehet benne bármilyen csodálatos grafika, ha a szöveg rossz, ha a szöveggel nem tudod megfogni a vásárlót, akkor elbúcsúzhatsz a sikertől. Ezért fontos, hogy alkalmazzunk ebből a célból mindig egy tapasztalt szövegírót, aki tudni fogja, hogy mi kell majd az olvasóknak!