Így hat a keresőoptimalizálásra a rossz felhasználói élmény
Az utóbbi hónapokban, de sokkal inkább talán években egyre jelentősebb figyelmet kap a keresőoptimalizálással foglalkozók körében a felhasználói élmény kérdése, amivel kapcsolatban már mindenki tudja, hogy ha egy weboldal ebből a szempontból rossz eredményeket vonultat fel, akkor az negatív hatást gyakorol majd a keresőoptimalizálásra is. Mindezen probléma egészen 2011-ig vezethető vissza, amikor a Google egy olyan újítást vezetett be, amelynek a lényege az volt, hogy ha egy felhasználó a keresőben ráakadt egy számára releváns és fontos találatra, majd a kattintás után hamar visszatért a találati listára, akkor azt a háttérben futó algoritmus úgy értelmezte, hogy az adott weboldal nem volt hasznos a számára, ezáltal a felhasználó vélhetően nem akar többé találkozni vele.
Ma már tudjuk, hogy ezzel óriási zsákutcába jutott a Google, hiszen a kezdeményezés lényege az lett volna, hogy a keresőóriás ki tudja szűrni a rossz minőségű tartalmakat, de mindebből csak a visszafordulási idő mérése maradt meg az utókor számára, ami azt jelöli, hogy mekkora az az idő, amit egy kereső az adott weboldalon eltölt, mielőtt visszatérne a találati listára. Ma már a Google legfeljebb abban az esetben szankcionál, ha nagyon sok felhasználó és rendszeresen visszafordul rövid időn belül egy oldalról, hiszen ez egyértelmű üzenet, hogy a portál gyenge minőségű, megbízhatósága pedig hagy maga után kívánnivalót.
A visszafordulási arányról
A Google már korábban kijelentette, hogy a Google Analytics által rögzített visszafordulási arányt ők személy szerint a rangsorolásnál nem veszik figyelembe, ellenben a dwell time kapcsán – és egyébiránt erről az állításról is – megoszlanak a vélemények. Az ugyanis előfordulhat, hogy a kereső talán nem használja a rangsoroláshoz a visszafordulási arányt, de egy ahhoz hasonló mutatót annál inkább, ez pedig nem más, mint az imént említett visszafordulási idő, vagyis hogy valaki mennyi idő után tér vissza a találati listához. Sajnálatos módon a webmesterek és a honlap-tulajdonosok ezt az adatot nem tudják rögzíteni, ellenben a Bounce Rate, avagy a visszafordulási arány kapcsán már nincs ilyen probléma, és bár ez a mutató talán nem túl pontos, de arra tökéletesen alkalmas, hogy pontos képet kaphassunk a felhasználók elégedettségéről.
A témában elsőként a Wordstream készített egy megfelelően átfogó és összetett felmérést, aminek részeként megvizsgálásra került, hogy miként alakult a visszafordulási arány a helyezések függvényében. A statisztika és az esettanulmány kapcsán kiderült, hogy azok a portálok, amelyek alacsony visszafordulási aránnyal rendelkeznek, hasonló paraméterek mellett is lényegesen jobb helyezéseket érnek el, és miközben nő a visszafordulási arány, azzal párhuzamosan romlik a helyezés mértéke. Ebből az következik, hogy bár a visszafordulási arányt nem tekinthetjük rangsorolási tényezőnek, ellenben az ahhoz hasonló dwell time-ot már igen, magyarán a felhasználói élmény hatást gyakorol portálunk helyezésére is.
Az oldalon eltöltött idő mennyisége
A dwell time mellett a felhasználói élmény mérésére egy másik mutatót is felhasználhatunk, méghozzá az oldalon eltöltött idő mennyiségét. Ez az értéket már a Google Analytics is méri, illetve nyomon követi, és bár a Google direkt módon nem használja fel, ellenben a felhasználói elégedettség kapcsán nagyon fontos mérőszám lehet. A Wordstream ezzel kapcsolatban is elkészített egy átfogó felmérést, amelyen nagyon jól látható, hogy minél hosszabb egy portál esetén az ott eltöltött idő, annál jobbnak tekinthető annak helyezése is. Ami a témával kapcsolatban igencsak nagy érdekesség, hogy a keresőóriás mintha felállított volna korábban egy küszöbszintet ezzel kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy ha egy oldal egy bizonyos keresőszóra hozza a kötelezőt, akkor az sikeresen bekerül a legjobbak közé. A lényeg tehát az lehet, hogy valaki ne néhány másodpercet, hanem perceket töltsön egy oldalon, de a keresőóriás szempontjából az már teljesen mindegy, hogy tíz percről van szó, vagy éppen két óráról.
Az átkattintási- és a konverziós arány
Noha a Google soha nem ismerte el, ellenben a SEO-ban járatosak között nyílt titoknak tekinthető, hogy a kereső az átkattintási arányt is ellenőrzi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a keresőoptimalizálás kapcsán nagyon fontos, hogy egy bizonyos keresés kapcsán hányan kattintanak rá éppen a mi weboldalunkra. A kifejezetten magas átkattintási arány egy nagyon jó üzenet a Google számára, hogy a felhasználók nem csak ismerik, hanem keresik és használják, sőt szeretik is az emberek, ami a felhasználó élmény kapcsán nagyon előnyös. Habár ezt a mérőszámot trükkökkel lehet növelni, de nagyon kevés SEO-szakember használ efféle lehetőséget.
Ami azonban mindközül a legjobban érzékelteti a felhasználói élmény mértékét, az a konverziós arány. Ha tehát sokan feliratkoznak hírlevelünkre, sokan vásárolnak tőlünk, szeretik a dizájnt, a márkát és így tovább, akkor az növeli a felhasználói élmény mértékét is. A keresőoptimalizálás szempontjából nagyon fontos, hogy bármilyen eszközzel – természetesen a legalitás talaján maradva –, de javítsuk ezt az értéket, mert ha sikerül javítanunk a felhasználói élményen, akkor annak a hatása az organikus helyezéseken is megmutatkozik majd.
